A kórházba csak apu és én
mentünk. Jace még mindig a hallottakat emésztgette, Alec pedig azt mondta,
otthon marad vele. A telefonban Wade csak annyit árult el, hogy melyik
kórházban vannak, és hogy Lisa kérte menjek oda.
- Gondolom te vagy, Mayka. –
Állt fel egy húsz éves férfi, akinek barna haja és szeme volt. Felém nyújtotta
a kezét. – Wade Marc.
- Mayka Fray. – Ráztam meg a
kezét.
- Constantine Elias Wood. –
Fogott Wade-del kezet apu is. – Mi történt?
- Épp az utcán sétáltam, amikor
lövéseket hallottam. – Kezdett bele a történetbe Wade. – Azután egy lány
tántorgott ki elém az egyik sikátorból. Azt mondta, Lisának hívják. Kért, hogy
vigyem be a kórházba, és hívjam fel Mayka-t. A kezembe nyomta a telefonját,
majd összeesett. Az orvosok azt mondják, három helyen is eltalálták…
- De ugye jól van már? –
Kérdeztem aggódva. Wade csak a fejét rázta jelezve, nem tud semmit, azonban
pont abban a pillanatban tolták ki Lisát a műtőből. Követtük őket a kórterembe,
ahol az orvosoktól tájékoztatást kaptunk a lány állapotáról.
- Két lövést kapott a bal
vállába, egyet pedig a bal felkarjába. Hamarosan magához fog térni, ám kérem
magukat, ne zavarják sokáig. Pihennie kell.
Ez ugyanaz az orvos volt, aki
engem benyugtatózott, amikor Tinával megszöktünk az ismeretlen férfitól. A doki
szemében láttam a felismerést. Látszott, tisztán emlékezik a legutóbbi
találkozásunkra. Nem sokkal azelőtt, hogy távozott, Lisa magához tért, és ő meg
tudta kérdezni, hogyan érzi magát.
- Jól vagyok. – Nyugtatott
minket Lisa.
- De ki volt az? Vagy miért? –
Ültem le mellé egy székre.
- Megpróbáltam felmondani a
munkahelyemen, mert úgy láttam, most nincs olyan rossz kedvében a főnök… -
Mesélte. – De kiakadt, kirángatott egy sikátorba, és rám lőtt. Pedig sejtettem,
hogy nem lesz jó vége… - Megrázta a fejét. Apu épp kérdezett volna valamit, ám
abban a pillanatban visszajött az orvos két rendőrrel az oldalán.
Mielőtt elkezdték volna Lisát
kikérdezni, megkértek minket, menjünk haza, és hagyjuk őket magukra. Majd a
rendőröket is megkérték, hogyha végeztek, hagyják pihenni a lányt.
- Köszönöm, Wade. – Mondta még a
fiúnak, mielőtt becsukódott az ajtó mögöttünk.
Apu felhívta Alec-et, hogy
jöjjenek el az egyik étterembe ebédelni, ahova mi is tartottunk. Nekem egész
úton azon járt az eszem, ki lehet ilyen elmebeteg, hogy rálő Lisára. Nem
értettem…
Mi már rég az étteremben ültünk,
amikor Jace és Alec beléptek az ajtón. Jace forró ölelésébe zárt. Szerettem
volna így maradni örökre. Végül muszáj volt elengednem…
Ezután míg a rendelésünkre
vártunk, elmeséltük a fiúknak, mi történt Lisával.
Sziaaaaaa :))
VálaszTörlésHmm Jóó lett :)) megint vannak kérdéseimm :))
de a legtöbb lényege milesz ezután :))
Vérom a kövit :))
Szia puszi Encykeehh