Chapter 110th - Father of Jace

- Mayka, térj magadhoz! Hallasz? – Rázta valaki a vállamat. – Kérlek!

Nagy nehezen nyitottam ki a szememet, miközben a férfi eloldozta a lábaimon és a karjaimon a kötéseket. Először nem tudatosult bennem, hogy ki az a szőke hajú, még mindig szürke szemű fiú. Azután még jobban magamhoz tértem…

- Jace… - Suttogtam a fiú nevét.

- Ó, Mayka! – Ajkai az enyémhez simultak, és gyengéden, ugyanakkor szenvedélyesen és követelőzően megcsókolt. – Hogy vagy?

- Jace, én… Mi történt? – Felkönyököltem, ám a bal karom felmondta a szolgálatot, és visszazuhantam volna a fejemet beverve, ha Jace nem kap el.

- Francis terve majdnem bevált. – Kezdett bele egyik hajtincsemet a mutatóujja köré csavarva. – Szerencsére épp időben érkeztek, és megölték Francis-t… A többit majd később. Inkább válaszolj! Hogy vagy?

- Jól? – Próbáltam hazudni, ám mivel kérdés lett belőle, Jace vágott egy grimaszt.

- Legalább jól hazudnál! – Motyogta, mire én csak vállat vontam.

- Oké, nyertél. – Adtam meg magam. – Eléggé pocsékul vagyok…

- Sejtettem. – Jace óvatosan felemelt, ám én felkiáltottam a fájdalomtól. – Sajnálom. – Súgta a fülembe, miközben elindultunk az ajtó felé. – Próbálj meg aludni egy kicsit! Jót fog tenni…

Amikor ismét magamhoz tértem, meleg ruhák voltak rajtam, amik egyértelműen Jace-é voltak. A vastag takaró alatt pedig egyáltalán nem fáztam. A nappaliban feküdtem a kanapén, és lassan átfordultam az oldalamra.

Jace a fejem mellett ült a földön. Térdeire támaszkodott a könyökével, arcát pedig tenyerébe temette. Sötétszürke melegítőnadrágot, és fekete pólót viselt. Ahogy felé nyújtottam az egyik kezem, éreztem, mindenem sajog. Arcára simítottam a kezem, ő pedig a sajátját az enyémre. Halványan elmosolyodott, amint rám nézett.

- Jobban vagy? – Törte meg végül a csendet.

- Kicsit. – Ismertem be, mert ezúttal tisztában voltam vele, nem kéne azt hazudnom neki, hogy jól vagyok.

Ő épp mondott volna valamit, amikor apu és egy vele egyidős, Jace-re nagyon hasonlító, szőke hajú, kék szemű férfi lépett be az ajtón.

Jace egyből felpattant, majd legnagyobb meglepetésemre orrba vágta a férfit, aki ettől a földön kötött ki. Apu és én döbbenten pislogtunk, míg a szőke hajú férfi megértően nézett Jace-re. Csak most esett le, miről van szó… Az a földön ülő férfi Jace édesapja volt…