- Mi? Az nem lehet! – Fakadtam
ki. – Én nem akarok gyereket!
A fiatal orvos, aki az előbb
vizsgált meg, most felkelt. Az egyik szekrényhez lépett, majd egy köteg papírt
vett elő belőle.
- Tudja, nem maga az egyetlen… -
Hangjában némi szomorúságot véltem felfedezni.
- Nem! Ezt nem hiszem el! – A
férfi a zsebébe nyúlt, majd egy papír zsebkendőt nyújtott felém. Megtöröltem
nedves szemeimet, és kifújtam az orromat.
- Nagyjából másfél hónapos… -
Ült vissza a mellettem lévő székre, miközben én felültem. A fejemet fogva
bámultam magam elé.
Amit mondott, abból számomra az
derült ki egy kisebb számolás után, hogy biztosan Jace ejtett teherbe. Semmi
kétségem nem volt efelől. Pedig először megijedtem, mert azt hittem, Alec-től…
Miután kicsit megnyugodtam, az
orvos felsorolta a lehetőségeimet, majd elment, mert egy szüléshez hívták.
Lassan felkeltem, felvettem a kabátomat, majd kimentem a folyosón várakozó
édesapámhoz. Kérdőn nézett rám, ahogy meglátta kisírt szemeimet. Örültem, hogy
csak neki engedtem meg, hogy eljöjjön velem.
- Apu… - Öleltem magamhoz
szorosan. Ő is körém fonta karjait. – Jordan-nek igaza volt… - Szipogtam. – De
én nem akarom… Nem akarom…
- Nyugodj meg! – Kért csendesen.
– Gondold át még egyszer! És jusson eszedbe Jace! Ő mit akar? – Érdeklődött,
miközben elindultunk a lift felé.
- Fogalmam sincs. – Ráztam meg a
fejem. – Még nem került szóba ez a gyerek-téma. – Sóhajtottam lemondóan.
Legbelül éreztem, sőt tudtam, Jace szeretné… De vajon mit fog szólni, ha azt
mondom neki, én nem akarom?
Elszorult szívvel néztem az
apámra, akinek arcáról a tanácstalanságot olvastam le. Kíváncsi lettem volna, ő
mit gondol erről a helyzetről, ám akkor egy lány állt meg mellettünk.
- Lisa? – Döbbentem meg. Lisa
mosolyogva nézett rám.
- Szia! – Köszönt vidáman. – Mi
járatban vagy?
- Ööö… Én igazából… Csak… Az a
helyzet… - Nem tudtam, mit kéne mondanom. A legjobb az lenne, ha az igazat
mondanám, nem? Ám arra most nem voltam képes.
Abban a pillanatban, hogy
rászántam volna magam, és mindent elmondtam volna Lisának, a lány arca
falfehérre váltott, ahogy a hátam mögé nézett egy felénk közeledő alakra.
- Főnök? – Tette fel Lisa
ijedten a kérdést. Megfordultam, hogy megnézhessem, kit lát Lisa. A folyosón
Alec állt meg mellettünk.
Csak ekkor jutott el a
tudatomig, hogy ha valóban Lisa főnöke erőszakolt meg, és Alec bevallotta
nekem, ő volt, akkor Alec folyamatosan bántja Lisát…
Szia Petra!
VálaszTörlésÚristen, erre nem is gondoltam. Milyen igazad van. Bár Lisa egyáltalán nem tartozik a kedvenc szereplőim közé, ezt megvallom. Hát ez csodás, komolyan megfeledkeztem erről az apró részletről - ami régebben még igencsak jelentés részét adta a történetnek. Körültekintő vagy Petra, és ez nagyon jó :)
Kíváncsi vagyok a következő fejezetedre, mert már nagyon izgat a zárlat. Hozd gyorsan! ;)
Love.Ella.Fisher
Szia!
TörlésIgazából én is majdnem megfeledkeztem erről a kis "apróságról"... Viszont azért eszembe jutott, mert rengetegszer elképzeltem még régebben, hogy milyen lesz ez a rész... :) Csak valahogy feledésbe merült... :D
A mai naptól pedig úgy néz ki, hogy már délelőtt fel tudom rakni a következő fejezeteket, mert beteg lettem, és a doki azt mondta, maradjak itthon... :)
Szép napot!
PS: Jaj, de várom, hogy mit fogsz szólni a történet végéhez! :D